Talán, mert minden csak stílus kérdése. Jól megválasztani a testhez, a lélekhez, a tehetséghez illő dolgokat. És a zenészbarátokat. A stílusos zenész nem csupán ugatja a holdat, és uralja a hangokat, de ha kiáll a színpadra, tényleg van ott valaki. Sztevanovity Zorán hetvenen túl is hetvenkedhetne ezzel a képességével. Ahogyan a dalokhoz nyúl, ahogyan „dalszövegel”, nem hibázza el, megtalál az üzeneteivel.
Zorán a 2013-as, tavaszi koncertkörútjának helyszínei közé április 6-án, szombat este beiktatta Jászberényt is. Bölcs döntés volt, mindenki hazavihette magában, amiért jött. A daliás idők dalosa nyugtázhatta a Bercsényi úti sportcsarnok nézőterét sűrűn megtöltő, hálás közönséget. A publikum pedig a tíz muzsikustól két és fél órában olyan színvonalat kapott, hogy a fal adta a másikat. (Nem, nem visszhangzott; fülelhettünk, hogy ebben a pocsék akusztikájú csarnokban is meg tud szólalni egy zenekar tisztességesen, ha elsőrangú technikával és szakemberekkel dolgozik.)
Koncertprogramot összeállítani egy harmincvalahány éves szólókarrier dalaiból, nem könnyű házi feladat. Zorán megoldotta ötösre. Ő egyébként is jeles mestere a „korosabb” számok új ruhába öltöztetésének és a frissebbek finom adagolásának. Régi csibészekkel (Presser Gábor, Sztevanovity Dusán) és az újabb zenészgeneráció legjobbjaival (lásd a muzsikus-válogatottat mögötte) kooperál, akik minden stílusban meglehetős magabiztossággal mozognak. Aki vele játszik, a kezéből, a torkából bármit kiráz: bluest, rockabillyt, latin tempót, countryt, Leonard Cohen-es balladát, kólót, vagy amit akartok. Zoránhoz illesztve, mert nála összeér, ami összetartozik. Zene és szöveg, ember és hangszer, gondolat és szó.
A teljes cikk ITT olvasható Zorán 2013 április 6-ai, jászberényi fellépéséről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése