Zorán immár 12 alkalommal adott önálló koncertet az Arénában (illetve annak elődjében, a Budapest Sportcsarnokban). Az ideit megelőző, 2011 decemberi Aréna-buli idején több interjúban megpendítette, hogy valószínűleg nem fog többé bevállalni ilyen nagyszabású fellépést. De úgy látszik, győzött a Zoránból áradó vitalitás, no meg a szinte tapintható közönségigény.
A koncert előzményei
Nem az az érdekes, hogy Zorán papíron hány éves, hanem az, ahogyan meghazudtolja a korát. Rajta is látható, hogy a jó muzsika és pláne a közönség előtt való zenélés fiatalít, vagy legalábbis fiatalon tart. Sok évtizedes pályafutása alatt pedig újabb és újabb nemzedékek nőttek fel, és akik fogékonyak erre a szellemiségre, akiket meg tud érinteni az igazi rockköltészet, óhatatlanul találkoznak Zorán dalaival. Ezért van az, hogy a közönségben a huszonévesektől a hetvenesekig minden korosztály képviselteti magát.
Zorán kiadványok, érdekességek itt.
A 2011-es Aréna-koncert óta egy valódi rocktörténeti kuriózumnak is tanúi lehettünk. Akkor a koncert legvégén meg kellett ismételni a frissen megjelent lemez címadó dalát, amit a közönség felállva tapsolt végig. Azóta a Kóló, Presser Gábor és Dusán szerzeménye elfoglalta biztos helyét Zorán koncertjein a ráadások ráadásaként. Pedig nem játsszák a rádiók, nem készült róla videoklip... Ha végigpillantunk a rocktörténet legnagyobb előadóinak életművén, azt látjuk, hogy az igazán jelentős albumaikat húsz- és negyvenéves koruk között készítették, és persze ekkor születtek a legnagyobb slágerek is.
Ám Zoránnál nem egészen így működnek a dolgok. Már 2001-ben, az Így alakult lemeznél is azt érezhettük, hogy ez az életmű koronája, majd öt évvel később, a Közös szavakból lemeznél is. És végképp így volt ez 2011-ben, a Körtánc • Kóló album megjelenésekor. Ám a két legeslegnagyobb sláger valóban a szólópályafutás elején, 1977-ben született: az Apám hitte és az Egészen egyszerű dalnélkül immár 37 éve nincs Zorán-koncert. És ezek mellé az emblematikus nóták mellé zárkózott most fel a Kóló. Az ebből áradó mély életöröm elementáris erővel hat, így persze az idei Aréna-koncert közönsége sem bírta ki ülve...A koncert hangulatára így emlékszik Zorán:
Volt a koncertnek egy olyan pillanata, amikor elragadtatásomban kiszaladt a számon, hogy „ez annyira megható...!” Igazán nem vagyok egy könnyen elérzékenyülő alkat, de látva, ahogy a tízezernyi közönség hosszú perceken át, állva-énekelve végigtapsolja a koncert utolsó dalait, nem is mondhattam mást. Utólag megszámoltam: addigra már összesen harmincan voltunk – zenészek, énekesek – a színpadon, és ha majd megnézik a DVD-t, látni fogják, hogy a fenti sokadalom és a nézőtér ekkor már alig volt megkülönböztethető egymástól: ezt az egész „produkciót” tényleg közösen hoztuk össze - egy pár barát fent is, lent is.
Klikk a teljes cikkért.
Lájk, ha kedveled Zorán előadását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése